Nyugdíjas munkaviszonya, árfolyamnyereség és egészségügyi ellátás

Megosztás Tetszik

Hány százalékot vonhat le a bank az árfolyamnyereségből adó jogcímén? Köthetnek-e nyugdíjassal megbízási szerződést? Visszlízingelésnél kell-e illetéket fizetni és ha igen, mikor? Ha lejár a munkanélküli segély, utána meddig jogosult egészségügyi ellátásra? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.

A jelenlegi jogszabályok szerint a bank hány százalékot vonhat le adó címén az árfolyamnyereségből? 

Az árfolyamnyereségből származó jövedelemből a kifizető 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, továbbá 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást von le mindaddig, amíg a magánszemély után fizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy egyes értékpapírokon elért árfolyamnyereség a fentiektől eltérően, nem árfolyamnyereségből származó jövedelemként válik adókötelessé. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így például az államkötvények értékesítésekor keletkező árfolyamnyeresége kamatjövedelemnek, míg a tőzsdén forgalmazott értékpapírok tőzsdén elért árfolyamnyeresége tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek tekintendő. Ezen jövedelemfajták után az adó mértéke 20 százalék, és egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

Nyugdíjas magánszemélyként köthetnek-e velem megbízási szerződést és anyagi juttatásaikat, munkabért, jutalékot, dologi kiadást hogyan tudom elszámolni a megbízó felé és hogyan tudom leadózni szja- és balesetbiztosítási kötelezettségemet az adóhatóságnak. 

Nyugdíjas személlyel ugyanazon szerződések köthetőek, mint más magánszemélyekkel, így megbízási szerződés megkötésének sincs akadálya. A megbízási díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, így abból a ténylegesen felmerült, igazolt költségek vonhatóak le, vagy a 10 százalékos költséghányad. A fennmaradó összeg a magánszemély jövedelme, ami után az adótábla szerinti adót kell megfizetni. 

Fontos, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, így bár önmagában nem adóköteles, de a megbízási díj utáni adókötelezettséget módosít(hat)ja, felfelé nyom(hat)ja a magasabb adókulcs felé. Éppen ezért megbízási szerződés esetén javasolt a megbízónak az adóelőleg megállapításához használt nyilatkozatot megtenni, és abban a nyugdíj várható összegét, mint adóterhet nem viselő járandóságot feltüntetni. A megbízási szerződésen alapulóan létesített jogviszony alapján abban az esetben jön létre a biztosítási kötelezettség, ha a díjazás összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. A biztosítási kötelezettség elbírálása, a biztosított bejelentése, a magánszemélyt, illetve a foglalkoztatót terhelő járulékok megállapítása, a magánszemély által fizetendő járulékok levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztatót terheli, a magánszemélynek ezzel összefüggésben kötelezettsége nincs.
 
Visszlízing konstrukcióban a fiam tulajdonából ki- az OTP-lízing tulajdonába került a háza. A lízinget mi szülők vettünk fel és törlesztjük.Fiamnak ebből az tranzakcióból egyetlen fillér jövedelme nem keletkezett. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy az adásvétel kizárólag visszlízingelés céljából jött létre. 25 éves futamidő végén a mi "szülők" nevére kerül a ház. Az ingatlant értékesíteni szeretnénk. Mivel fiamnak semmiféle jövedelme nem keletkezett, kell-e adót fizetnie és mennyit? Nekünk szülőknek illetéket kell-e fizetnünk, mikor? A futamidő végén? Vagy értékesítés esetén kérhetjük-e az illeték elengedését? 

Ingatlanértékesítés esetén személyi jövedelemadót – az ügyletből származó jövedelem hiányában – nem kell fizetni. Felhívom azonban szíves figyelmét, hogy amennyiben a fia az értékesített ingatlant legfeljebb 5 éve lakásszerzési kedvezmény igénybevételével szerezte, azaz ha egy korábbi ingatlanértékesítés után az adót azért nem fizette meg, mert a jövedelmet ebbe az újabb lakásba fordította, akkor a lakásszerzési kedvezmény alapja, vagy annak bizonyos része után az adót az új lakás értékesítésére tekintettel meg kell fizetnie. 

Feltéve, hogy a vázolt esetben a szülők a lízingbe vevők, és a szóban forgó jogügylet során zártvégű pénzügyi lízingről van szó, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján megállapítható, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Ugyanakkor a hivatkozott § (7) bekezdése értelmében az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés irányadó az ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is.

Lejárt a munkanélküli segélyem. Ha jól tudom, még 3 hónapig passzív jogon jogosult vagyok az egészségügyi ellátásra, csak utána kell elkezdenem fizetni a 4350 forintot. Igaz ez? 

Az álláskeresési ellátások folyósításának időtartama alatt a magánszemély biztosítottnak minősült. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.

Ezt követően kell a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdést alkalmazni, mely szerint az a belföldi magánszemély, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól kötelezett havi 4 350 (naptári napi 145) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Tudomásom szerint a TEÁR átsorolás bejelentése a következőképpen történik:
- társas vállalkozás azzal tesz eleget a változás bejelentésnek, hogy a társasági szerződést módosítja, mely elkerül a cégbírósághoz, amely a változást továbbítja az APEH felé.
- az egyéni vállalkozó azzal tesz eleget a változás bejelentésnek, hogy az okmányirodában kicserélik a vállalakozói igazolványát.
- az őstermelőnek pedig az APEH küld egy nyilatkozatot, melyet kitöltve kell az adóhivatal részére visszaküldeni. Ugyanakkor azt is olvastam valahol, hogy: „az adóhivatali TEÁOR módosítás a gyakorlatban úgy történik, hogy a cégjegyzék módosítására készített kérelem alapján a könyvelő állítja ki az adatmódosító lapot." Akkor melyik a helyes megoldás? 

Mindkét megoldás lehetséges. Ugyanis azon – a létesítő okiratban feltüntetett - tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek automatikusan nem sorolhatóak át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását az érintett cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai első változásakor, de legkésőbb 2008. december 31-éig. 

Ugyanakkor azon – a létesítő okiratban fel nem tüntetett - tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek automatikusan - az adózók megkérdezése nélkül - nem sorolhatóak át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását az érintett adózóknak kell változásként bejelenteniük az állami adóhatósághoz legkésőbb 2008. július 1-ig. 

Alapvető rendező elv tehát, hogy a változást ott kell bejelenteni, ahova eredetileg a tevékenységet bejelentették. Vagyis amennyiben eredetileg a cégbírósághoz lett bejelentve a tevékenység, úgy a módosítást is ott kell kezdeményezni. Az adóhatóságnál kizárólag akkor kell a TEÁOR változást bejelenteni, amennyiben az eredeti tevékenység bejelentés is az adóhatóságnál történt.

Egyéni vállalkozóként indított internetes kereskedelmi portálom után milyen illetékek fizetése várható. Van-e esetleg külön kategória, vagy csak sima kereskedelmi tevékenységnek minősül ez a fajta vállalkozási forma?) 

Az egyéni vállalkozóként indított internetes oldal után külön illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Azonban a vállalkozási tevékenység keretében üzemeltetett portálból befolyó összeg az egyéni vállalkozásból származó bevételnek, míg az üzemeltetés kiadásai költségnek tekintendőek.